Kaptam egy számot, de nem működött, ezért úgy döntöttünk, hogy a nézelődést összekötjük a vasárnapi, 11 órakor kezdődő misével. Szerintem Alsópetény és Nógrádsáp autóval kb. 10 perc lehet, de a kerékpározás szerelmeseinek érdemes két keréken próbálkozni, mert az út és a táj magával ragadó. A falu legszélén, a domboldalon álló, nyolcszögletű tornyocskával rendelkező, 14. századi gótikus templomot egy lőréses fal veszi körül. A templom mellett van a falu temetője, de a régészeti kutatások szerint az Árpád-korban maga a település állt ezen a helyen. A török idők pusztítása után a falu elnéptelenedett, a templom is romossá vált és csak a 18. században építették újjá. Furcsa volt, hogy érkezésünkkor az autóval már nehezen találtunk helyet. A kapuban álló férfiak hada éppen az aktuális falubeli eseményeket taglalhatta, szokatlanul nagy volt a nyüzsgés. 
Az volt az első gondolatom, hogy legalábbis keresztelő lesz, ha ennyi ember összegyűlt egy egyszerű nyári, nagyon meleg vasárnapon. Nem mondom, hogy nem néztek meg minket tüzetesen, de kedvesen és mosolygósan fogadták köszönésünket. Már csak egy hátsó padban tudtak nekünk helyet szorítani, a templom zsúfolásig megtelt az apró nógrádi falu lakóival. A tapasztalatom az, hogy vidéken egyre kevesebben és inkább idősebb nők vesznek részt a vasárnapi misén, a gyerekek pedig csak elvétve… Na, de Nógrádsápon kérem, ez nem így van, még kántorból is kettő volt:-). Ezek szerint ennek a falunak van egy összetartó közössége. Fiatalok és öregek, nők, gyerekek és férfiak egyaránt ott voltak és 11 gyermek ministrált. Milyen jó ezt látni a mai világban! A vasárnapi mise mindig is egy fontos esemény volt, nemcsak a vidéki, de a városi ember számára is. Mára ennek jelentősége sajnos elveszni látszik, pedig a kocsmán kívül nem sok lehetőség van egy falubelinek a közösségi létre.
A nógrádsápi templom mellett mindenképpen ajánlom megnézni a környék másik középkori templomát (a megye legrégebbi temploma), a 11. században épült tereskei templomot.